Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk a hétvégén a Csata DSE megnyerte az U14-es leány kosárlabda-bajnokságot. A csapat tagja a gödi Fehérvári Kitti, őt kérdezte a Hello Göd.
Tudod, hogy a Gödi Gólyák hányadik helyen végeztek?
Persze, 15-ek lettek, de már az is hatalmas eredmény, hogy országos B-döntőt tudtak játszani és ott meccset nyertek.
Veled meg lett volna az A-döntő is?
Talán, Alexivel (Agbemasu Alexandra) együtt inkább azt mondom, hogy biztosan.
2023 végén figyelt fel rátok a Csata DSE, akkor még Gödön játszottatok, megérte átigazolni?
Nagyon, ez az ország legjobb utánpótlás-nevelő csapata és itt többet tudunk fejlődni. nagyon komoly társaink vannak az edzésen. Inspirál engem.
Nem túl nehéz, hiszen ti végül is egy “kiscsapatból” jöttetek?
Itt megnyílt előttem a világ, minden nap edzünk, egyéni képzést kapunk, bejutottunk az A-döntőbe, amelyet megnyertünk. És talán innen válogatott is lehetek.
Az szeretnél lenni?
Nagyon jó lenne, voltam már kiválasztón, tehát nem reménytelen a dolog.
Mi az erősséged?
Szeretek és talán tudok is dobni, a Vasas ellen például sikerült hárompontost is elérnem. Amiben fejlődnöm kell a betörések, az egy-egy elleni játék.
Volt amiről lemondtál, lemondasz a kosárlabda kedvéért?
Jól rajzolok, a gitározás is remekül ment, de dönteni kellett.
Miért a kosárlabda?
Egyrészt érzem, hogy ez “profi” dolog már, másrészt szeretek edzésre járni, tanulni, jobbnak lenni. Bármilyen fura, de kikapcsol. Bevallom, eddig nagyon vártam a nyarakat, most meg azt, hogy majd augusztusban újra mehessek a Csatába és még jobbá válhassak.
Édesanyád is itt van velünk, megkérdezhetem őt is?
Persze…
Mekkora a szülő szerepe olyankor, amikor a lányából sikeres sportoló lehet, hogy tekintenek Kittire – teszem fel a kérdést már Krisztinának.
Amikor kiválasztotta őt a Csata, akkor megdobbant a szívünk. Akkor átbeszéltük, hogy mit kell elengedni, a gitár volt az “áldozat”. Megszerveztük a bejárást, de örömmel csináljuk. És ő is olyan lelkesedéssel megy az edzésre, hogy nem volt kérdés, mi ebben támogatjuk. Eddig kerestük az irányt, hogy mi volna neki a jó, most ezt megkaptuk, ezt fogjuk csinálni.
Kitti még egy kérdés: látod magad 5-10 év vagy mondjuk 15 év múlva?
Most azt mondom, ha nem is leszek válogatott (de az szeretnék lenni), akkor a sportért, a sportból élek majd. Ja és tényleg nagyon várom, hogy ősztől megint mehessek edzésre, a július majd csak eltelik valahogy.
Kommentare